Boszorkány alakja a mesékben 2.

A boszorkány általában, negatív, romboló erőket testesít meg a mesékben. Akadályokat emel a királyfi útjába, hogy megtalálja és el tudja venni feleségül Tündér Ilonát. Egy másik mesében a saját csúf lányára cseréli ki a jövendőbeli királykisasszonyt a hintóban. A királykisasszonyt pedig egyszerűen kilöki a hintóból, de előtte még kiszúrja a szemét, ami elég rémisztőnek hangzik. … Tovább

Boszorkány alakja a mesékben 1.

Külső megjelenésében félelmet keltő. Hosszú orr, öreg, ráncos, aszott kinézet, általában seprűn lovagol. Át tud változni bármivé, legyen az ember vagy bármilyen varázslatos lény, de mást is el tud varázsolni bármilyen alakká. Jellemző rá a pusztító düh, de néha fondorlatos, mézes-mázos. Néha ő a mesebeli, ördöngös anyóka, az ördög öreganyja, aki elfogad, megbocsát és segít. … Tovább

Mennyire beszédesek és mit üzennek a tündér – vagy varázsmesék szereplői?

A meséket általában szeretjük. Gyerekkori emlékek jutnak eszünkbe mikor nagymamánk, anyukánk vagy az óvó néni mesélt és mi szájtátva hallgattuk őket. Átéreztük Hamupipőke tehetetlenségét gonosz mostohájával szemben és örültünk, hogy felvállalta önmagát és tündéri segítséggel megtalálta a boldogságot a királyfi oldalán. Vagy drukkoltunk a királyfinak, hogy legyőzze a hétfejű sárkányt és mi is éreztük, azt … Tovább

Önismeret

Mi is az önismeret? Miért kell az nekünk? Fontos ez egyáltalán? Kézen fekvő kérdések, hiszen ha azt a szót halljuk, önismeret, könnyen gondolhatunk arra, hogy nem olyan bonyolult dolog ez, magamat csak ismerem. De vajon igaz-e ez? Mennyire ismerem határaimat, lehetőségeimet, saját személyiségem mozgató rugóit. Mennyire látom magamat kapcsolataim tükrében, hogyan ítélem meg szerepeimet ezekben … Tovább